A tüdőrákok patológiai klasszifikációjának sokáig alig volt klinikai jelentősége, ami azonban jelentősen változott az elmúlt évtizedben: először a kissejtes-nem kissejtes felosztással, majd a nem kissejtes alcsoport tagjainak pontosabb klasszifikációjával. A laphámrák/adenokarcinoma, illetve a neuroendokrin variánsok meghatározása a mindennapi klinikai döntéshozatal részévé vált, mert ennek alapján lehet a leghatékonyabb kemo- és célzott terápiát választani. Másrészről a tüdőrákok genetikájának sokarcúsága újabb eszközökkel járul hozzá a személyre szabott terápia elvének alkalmazásához a sokféle pozitív és negatív prediktív marker révén. Miután a tüdőrákos betegek túlélése dinamikusan javult, egyre nagyobb az igény hatékony prognosztikus markerek alkalmazására, ami szintén segíthet a személyre szabott terápia megvalósításában. Ez az összefoglaló megkísérli a terület átfogó elemzését és igyekszik fogódzót nyújtani a napi gyakorlat számára is.