A stabil angina pectoris gyakori tünet a koszorúér-betegségben szenvedő betegek között. Az angina kezelésének célja a mellkasi fájdalom csillapítása, a betegség progressziójának gátlása vagy lassítása, a jövőbeni kardiális események, mint pl. a szívinfarktus megelőzése és a jobb túlélés. Az optimális és költséghatékony kezelési stratégia megválasztása igen fontos döntést jelent a napi klinikai gyakorlatban. Jelenleg három lehetséges kezelési mód áll rendelkezésre a stabil angina kezelésére, ezek az optimális gyógyszeres terápia (az életmód-változtatást is beleértve), a perkután koronária-intervenció (PCI) és a sebészi revaszkularizáció (CABG). Folyamatos vita van arról, hogy melyik a leghatékonyabb stratégia a stabil angina kezelésére. Több randomizált, kontrollált vizsgálatból és meta - analízisből származó ellentmondó adat jelent meg a stabil angina korai revaszkularizációs kezelésével kapcsolatos előnyöket illetően. Ezekben a vizsgálatokban két kezelési stratégiát hasonlítottak össze: a kezdeti optimális gyógyszeres kezelést (OMT) és a korai revaszkularizációval kombinált OMT-t. Az eredmények azt a hipotézist támasztják alá, hogy stabil angina pectorisban az OMT-vel kombinált korai PCI nem jelent előnyt az egyedüli OMT-hez képest a mortalitás és más jelentős kardiovaszkuláris események csökkentésében. A klinikai vizsgálatok adatai alapján a revaszkularizáció akkor megfontolandó, ha az optimális gyógyszeres kezelés ellenére is súlyos vagy refrakter tünetei vannak a betegnek. A diabéteszes betegeknél, akiknek kiterjedt koszorúér-betegségük van, a CABG-vel végzett korai revaszkularizáció lehet a megoldás. A stabil anginás betegek többségénél kezdetben az optimális gyógyszeres kezelés a választandó stratégia, amely egyben a leginkább költséghatékony is.