A "mértékletes borivás" jótékony hatásának manapság népszerű javaslata valójában a régmúltban gyökerezik. Az orvostudományok atyja, a görögországi Kos szigetérol származó Hippokratész ajánlotta először. Ennek ellenére a vörösbor jótékony kardiovaszkuláris hatása csak azután került a kutatások középpontjába, miután Renaud 1992-ben nyilvánosságra hozta a "francia paradoxon" néven ismert megfigyelését. Eszerint a francia lakosság körében - a sok telített zsírsavat tartalmazó étrend és a magas dohányzási prevalencia ellenére viszonylag alacsony volt a kardiovaszkuláris betegségek előfordulási aránya. Az epidemiológiai és a kísérletes vizsgálatok egyaránt azt jelzik, hogy a mértékletes borfogyasztás, különösen a vörösbor fogyasztása védi a kardiovaszkuláris rendszer épségét. Mivel a vörösbor minden fajtája tartalmaz különböző mennyiségben alkoholt és polifenolokat, valószínűsíthető, hogy a vörösbor kardioprotektív hatásában mindkét összetevőnek szerepe van. Az alkohol a szívkoszorúerek simaizom sejtjeire kifejtett közvetlen hatásával vazodilatációt eredményez amellett, hogy a központi idegrendszerregyakorolt hatásával csökkenti a szimpatikus idegrendszer aktivitását. A vörösbor polfenol összetevői (resveratrol, flavonoidok, proanthocyanidok) azáltal biztosíthatják a szív védelmét, hogy képesek csökkenteni az oxidatív stressz okozta patológiás folyamatokat. A vörösbor különböző összetevőinek cetluláris, molekuláris és klinikai hatásai védik a szívet az iszkémiás-reperfúziós sérüléstol, valamint enyhítik az ateroszklerózis progresszióját.