A posztmenopauzás osteoporosis kezelésében a receptor activator nuclearis factor kappa-ligand (RANK-ligand, RANKL) elleni teljesen humán és monoklonális antitest a denoszumab hatóanyag megjelenése komoly lehetőség, több szempontból előrelépést jelent a jelenleg használt gyógyszerekhez képest, így hiánypótló kezelésnek tartható. A posztmenopauzás osteoporosis (PMO) kezelése során több szempontot is figyelembe kell venni a betegség és a gyógyszeres kezelés oldaláról is. A denoszumab klinikai vizsgálataiból származó eredmények közül kiemelendők a következők: a teljes csontozaton kiemelkedő törésikockázat-csökkenést lehetett elérni. A denoszumab kifejezetten csökkenti a csont lebomlását. Az antireszorptív hatás jelentősebb, mint az alendronát-kezelés esetében mind a csontbontást tükröző laboratóriumi markerek, mind a csonttömeg, illetve csontdenzitás alakulását tekintve. A denoszumab a csont trabekuláris állománya mellett a kortikális csontállományra is markáns hatást fejt ki. A csökkent reszorpcióra utaló jeleken túl, a csont szövettani szerkezete sem mutat kóros eltérést a kezelés során. A RANK-ligand-gátlás célzott és egyedi hatásmechanizmus, amely egyben reverzibilis kezelési módot biztosít. Veseelégtelenség esetén nem változik a gyógyszer farmakokinetikája, ezért vesebetegeknek is adható. A kezelés adherenciája szempontjából fontos a szubkután és a 6 havi adagolhatóság, valamint a kevés és enyhe mellékhatás, ami a placebókezelés mellett tapasztalhatóval összemérhető.