A központi idegrendszert érintő ischaemia-reperfúziós károsodás kialakulásában számos neurobiológiai folyamat vesz részt, amit terápiás hypothermia révén kedvezően lehet befolyásolni. A terápiás hypothermiát napjainkban a stroke, a perinatalis asphyxia, illetve a szívinfarktus-eredetű klinikai halál állapotával kapcsolatos neurológiai szövődmények kivédése érdekében egyre szélesebb körben alkalmazzák. A hypothermia idegrendszeri hatásai mellett szisztémás hatásokkal is rendelkezik. Befolyásolja az izmok, a cardiovascularis rendszer működését, elektroliteltéréseket okoz, befolyásolja a szisztémás anyagcserét, illetve több megfigyelés szerint a gyulladást is csökkenti. Összefoglaló közleményünkben a terápiás hypothermia szisztémás immunrendszerre gyakorolt hatásait tekintjük át. Sejtszintű vizsgálatok, állatkísérletes adatok és humán megfigyelések alapján a rövid távú (2-4 órás) hypothermia az antiinflammatorikus citokinek szintjét emeli, illetve csökkenti a proinflammatorikus citokinek szintjét. Tartós hypothermia (>24 óra) esetén azonban a proinflammatorikus citokinszintek emelkednek. A hypothermia csökkenti továbbá a lymphocytaproliferációt és gátolja az endotoxinnal aktivált lymphocytákban a HLA-DR expresszióját. Ezek az adatok jelzik a szisztémásan alkalmazott terápiás célú hypothermia immunmoduláns hatását. Azt, hogy az immunmoduláció milyen mértékben járul hozzá a központi idegrendszer védelméhez, további vizsgálatoknak kell kimutatnia.