Célkitűzés: A gyermekkori Crohn-betegség magyarországi jellegzetességeinek és lefolyásának vizsgálata. Módszer: 1984 és 2006 között diagnosztizált és 18 éves korig legalább egy éven át kezelt 81 beteg adatainak retrospektív értékelése. Eredmények: 62%-os fiúdominancia, 12,5% familiaritás észlelhető. A diagnosztikus késedelem 11,36 (1-96) hónap volt. A diagnóziskor az átlagéletkor 13,6 (4-17) év, az aktivitási index 37,88 (5-80), ilealis érintettség 87%-ban, stricturaképző és penetráló forma 27%-ban, perianalis manifesztáció 26%-ban, óriássejt-, illetve granulomaképződés 47%-ban, malnutritio 23,5%-ban, hyposomia 11%-ban volt jelen. Szteroidkezelést a betegek 84%-a, azathioprinterápiát 62%-a kapott. Biológiai terápia a vizsgált időszakban nem volt lehetséges. A műtéti arány 31% (bélműtétek: 20%, perianalis műtétek: 11%). 18 éves korra az átlagos aktivitási index 6,63-ra (0-35), a malnutritiós betegek aránya 9,9%-ra, a hyposomiásoké 2,5%-ra csökkent. A változások mértéke statisztikailag szignifikáns. Következtetések: A gyermekkori Crohn-betegség magyarországi jellegzetességei hasonlóak az európai adatokhoz. A hosszú diagnosztikus késedelem, a magas kezdeti aktivitási index, a granulomák, valamint a stricturaképző és penetráló formák jelenléte későbbi szövődményeket, illetve műtéti igényt jelezhetnek, ezért erőteljes iniciális terápiát indokolnak. Az immunmoduláns terápia korai bevezetése a lefolyást kedvezően befolyásolja.