A szkizofrénia rendkívül változatos tüneti képpel járó, általában a fiatal felnőttkorban kezdődő, krónikus lefolyást mutató pszichiátriai betegség, amely világszerte a lakosság 0,8-1%-át érinti. Napjainkban intenzív kutatás irányul a szkizofrén betegek körében megfigyelhető emelkedett szomatikus betegségteherre, ezen belül a metabolikus szindróma és a diabetes gyakori előfordulására. Ebben az összefoglaló tanulmányban a metabolikus szindróma, a diabetes és a szkizofrénia kapcsolatának elméleti és gyakorlati kérdéseit tekintjük át. Epidemiológiai vizsgálatok szerint szkizofrén betegekben a metabolikus szindróma előfordulása 22-66% között van, a diabetes prevalenciája minden korcsoportban többszöröse a nem pszichiátriai populációban megfigyelhető értékeknél. Etiológiai szempontból nem választhatók szét egyértelműen a betegséggel összefüggő, direkt genetikai-biológiai hatások, valamint a környezeti hatások. Az utóbbiak közül kiemelendők a szkizofrénia kezelésében alkalmazott atípusos antipszichotikumok. A szkizofréniához társuló prediabetikus állapotok és diabetes klinikai menedzsmentje a pszichiátriai és diabetológiai területen dolgozók szoros együttműködését teszi szükségessé. Ez magába foglalja a metabolikus paraméterek szoros monitorozását, étrendi és életmód-tanácsadást, szükség esetén az antipszichotikus terápia módosítását vagy átállítását. A metabolikus tünetek perzisztálása és diabetes kialakulása esetén alkalmazhatók kiegészítő farmakológiai kezelésként orális antidiabetikumok, fibrátok és statinok.