A szakirodalmi hivatkozások szerint a nehéz fizikai munkával összefüggő foglalkozási betegségek leggyakoribb lokalizációja a mozgásszervrendszer. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy milyen összefüggések mutathatók ki a mozgásszervi elváltozások, a munkavégzés, a társult megbetegedések, a pszichés kondíció és a a szocio-demográfiai jellemzők között. A vizsgálatot üzemegészségügyi szempontból egészséges, önként vállalkozó magyar bányászok körében végeztük. A pszichés állapot és az életminőség felmérésére a Beck Depresszió Kérdőív, a WHO Általános Jóllét Kérdőív, a Hospital Anxiety-Depression Scale rövidített magyar változatait és az SF-36 kérdőívet alkalmaztuk. A mintában 177 bányász szerepelt, akiknek közel 40 százaléka kifejezetten nehéz fizikai munkát végzett, és átlag életkora 45 év volt. A válaszadóknak közel a fele (46%) jelezte, hogy mozgásszervi panasza van. A mozgásszervi panaszok előfordulásával az életkor és a munkában eltöltött évek száma, a hypertonia és a gastrointestinalis megbetegedések előfordulása valamint a testalkat mutatott szignifikáns összefüggést. A háttérváltozók együttes hatását vizsgálva (logisztikus-regresszió modell) csak a mozgásszervi problémák és a hypertonia között találtunk szignifikáns összefüggés, azaz a hypertoniás bányászok körében kb. két és félszer valószínűbb, hogy mozgásszervi panaszok is előfordulnak, mint a hypertoniában nem szenvedők között. Fiziológiai szempontból elemezve az összefüggéseket azt találtuk, hogy a nehéz fizikai munkatevékenységeken belül a kényszertartás az érintett izmokban hypoxiát, fájdalmat okozhat. A fájdalom fokozza az izomspazmust, illetve szorongást okoz. A létrejött stressz állapot tovább rontja az izomkoordinációt. A stressz és egyéb munkahelyi ártalmak - mint például a zaj - is hozzájárulnak a hypertonia kialakulásához és fennmaradásához.