A gazdasági válság, a nemzetközi terrorizmus és a turistákat fenyegető természeti katasztrófák ellenére a nemzetközi utazások száma egyre emelkedik. Ezzel összefüggően emelkedik az utazás alatti, az utazással összefüggő megbetegedések száma is. A megbetegedések között a mentális zavarok és a pszichiátriai problémák nagy számban vannak jelen. Az utazás maga is stressztényező az utazó számára, és az utazással összefüggő pszichiátriai zavarok és pszichózisok etiológiája sokszor visszavezethető az utazás stresszogén hatására. A mentális tüneteknek azonban csak kisebb része a valódi pszichózis, legtöbbjük organikus eredetű vagy az alkohol-drog hatás provokálta mentális alteráció. Ezen megbetegedések elkülönítése a külföldön tartózkodó utazónál nehéz, és sok alkalommal a beteget a kórházi kezelés helyett a rendőrségi vagy biztonsági erők veszik őrizetbe. A beteget kettős stigmatizáció övezi: egyrészt mint külföldi turista magára van hagyva az idegen környezetben, másrészt a laikusok számára mint "elmebeteg" van elkönyvelve. Az erőszakos intézkedések (például a repülőtéri biztonsági ellenőrzés, a rendőri őrizet) még súlyosbítják a beteg állapotát. Ráadásul a legtöbb utazási biztosítás kizárja a pszichiátriai jeleket adó betegségeket. A kizárások pontatlanul, zavarosan és szakszerűtlenül vannak megfogalmazva, így nemcsak a pszichiátriai betegek, hanem az organikus elváltozásokkal együttjáró (például diabeteses rosszullét, napszúrás, kiszáradás stb.) mentális alterációban szenvedő beteg kezelése, hazaszállítása is fedezetlenül marad: ennek árát legtöbbször a családnak kell megfizetni. A szerzők ismertetik az utazással összefüggő pszichiátriai megbetegedések etiológiáját, az ajánlott megelőzést és kezelési módokat, amelyek ismerete megelőzheti a pszichiátriai betegek kiszolgáltatottságát külföldön.