Tündőgondozói munkánk során azt tapasztaltuk, hogy az általunk gondozott betegek egy része megtanul a panaszaival együtt élni - ez főleg azokra igaz, akiknél régóta fennálló panaszokról beszélhetünk -, és a rendelőben történő beszélgetés során állapotát jónak ítéli meg. Alapos kikérdezés esetén azonban kiderülhetnek olyan panaszok, melyeket esetleg orvosolni tudunk, és ezáltal további állapotjavulást érhetünk el. Esetünkben a beteg a terhelhetőségének romlására és palpitációra panaszkodott. Terápiáját formoterol/budezonid kombinációról a kisrészecskéket kibocsátó Foster(R)-re változtattam. A légzésfunkciós értékek ugyan csekély javulást mutattak, azonban a Foster(R) előnye abban mutatkozott meg, hogy a beteg életminősége javult, rohamoldó szükséglete teljesen megszűnt, olyannyira, hogy még az idei parlagfűszezonban sem szorult használatára. A beteg számára legfontosabb a palpitációérzés megszünése volt.