A táplálékallergia prevalenciája felnőttek között 2%, gyermekeknél az élet első három évében 6-8%. A gyermekkori gyakoribb előfordulást életkori sajátosságok magyarázzák, ami összefügg a táplálás módjával, az immunrendszer éretlenségével és az örökletes családi atópia hajlammal. Táplálékallergiában Th2 sejtek, ezek citokinee vannak túlsúlyban, míg nem atópiás egyénben a Thl sejtek és citokinek túlsúlya orális toleranciához vezet. A táplálékallergia szerteágazó tünetei között nehéz a diagnózist felállítani, ha nem azonnali IgE mediált típusú reakcióról van szó. A késői megjelenésű reakciók esetében napok múlnak el a táplálék elfogyasztása és a tünetek megjelenése között. Ilyen esetben az IgE antitest kimutatásán alapuló bőrpróbák és szerológiai vizsgálatok nem vezetnek diagnózishoz, a gyanúsítható táplálék eliminációja és később a visszaterhelés biztosítja a diagnózist. A táplálékallergia kezelésében döntő jelentősége az eliminációs étrendnek van. A csecsemőkorban bevezetett prevenciós eljárások csökkenthetik a gyermekkori allergiás megbetegedések számát.