Alvás és stroke / Szakács Zoltán, Pozsegovits Krisztián
Bibliogr.: p. 26. - Abstr. hun., eng.
In: Vascularis Neurologia. - ISSN 2060-8357. - 2010. 2. évf. 1. sz., p. 21-26. : ill.
A primer alvászavarok közül népegészségügyi jelentőségük miatt kiemelkednek az alvás fragmentálódásával járó szindrómák. Ezek az alvásfüggő légzés- és mozgászavarok. Az alvás során előforduló légzészavarok (sleep disordered breathing, SBD) az alvás fragmentálódásán túl, az ismétlődő asphyxiás stressz miatt a cardio- és cerebrovascularis kórképek kialakulásában figyelemre méltó szerepet játszanak. Több vizsgálatban rámutattak arra, hogy az alvás alatti légzészavarok következményei, elsősorban a rövid O2-deszaturációs epizódok, valamint az ilyenkor végbemenő keringési változások, mint a károsodott agyi autoreguláció és a negatív intrathoracicus nyomás eredményeképpen csökkent töltőnyomás, az emiatt fellépő agyi perfúziós nyomásváltozás, brady-tachyarrhythmiák, az emelkedett katekolaminszint, a fokozott thrombocytaaggregációs készség, az emelkedett fibrinogénszint a cardio- és cerebrovascularis kockázatot növelhetik, akut agyi érkatasztrófában szenvedő betegek funkcionális kimenetelét ronthatják.