Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=94983
MOB:2011/1-2
Szerzők:Regős László; Garai Boldizsár
Tárgyszavak:GYÓGYSZERMELLÉKHATÁSOK; SZÍV-ÉRRENDSZER BETEGSÉGEI; GYULLADÁSGÁTLÓK, NEMSZTEROID
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2010. 40. évf. 3. sz.
[https://cardiologia.hungarica.eu ]


  Jelentős, kardiovaszkuláris mellékhatás-különbségek, a nemszteroid-gyulladáscsökkentők között / Regős László, Garai Boldizsár
  Bibliogr.: p. 247. - Abstr. huin., eng.
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2010. 40. évf. 3. sz., p. 242-247. : ill.


Célkitűzésünk, hogy a nagyon elterjedt NSAID (nemszteroid-gyulladáscsökkentő) család egyes tagjainak nem kívánatos kardiovaszkuláris mellékhatásait feltérképezzük, és ajánlást tegyünk ezek használatára. A jelen tanulmányban a nagy áttörésnek számító COX-enzim-gátlókat (egyben NSAID) vizsgáljuk a kardiovaszkuláris (CV) mellékhatások tekintetében. A csoportot érintő gyógyszerkivonások (VIGOR-tanulmány - rofecoxib, CLASS-tanulmány - celecoxib, 2004) inspirálta későbbi vizsgálatok eredményeit összegeztük, és jelentős különbségeket találtunk, összhangban a nemzetközi tanulmányok eredményeivel, a csoport egyes tagjai között. A legjelentősebb megállapítások a legfrekventáltabban használt NSAID, a diclofenac magas kardiovaszkuláris kockázatára (1,36) és a naproxen általánosan kedvezőnek ítélt kardiovaszkuláris mellékhatás (0,97) profiljára vonatkoznak. Megállapíthattuk, hogy a hazai gyógyszerpiacon a fájdalomcsillapítók között jelentős százalékban szerepelnek olyan készítmények, amelyek dózistól függően, a tromboembóliás mellékhatások szempontjából, a rofecoxibhoz hasonló vagy annál is kedvezőtlenebbek az egészségesek, de különösen a kardiovaszkuláris betegségre hajlamosak csoportjában. Ugyanakkor azonos fájdalomcsillapító hatású készítmény is hozzáférhető a hazai gyógyszerpiacon, amely a kardiovaszkuláris rizikó szempontjából semleges, egyes tanulmányokban kardioprotektív tulajdonsággal is rendelkezik. Szükségesnek tartjuk, hogy a nagyszámú és változó támadáspontú készítmények ATC-besorolásában (gyógyszer-hatástani, anatómiai és kémiai szempont) további alcsoportokat alakítsanak ki, hangsúlyozottan a vizsgált készítmények kardiovaszkuláris mellékhatásában tapasztalt nagy szórásokra tekintettel. Az új besorolás gyorsabb tájékozódást jelenthet a gyógyszerek felírásakor, és már ezzel csökkenthetők lennének a nemkívánatos szövődmények. A téma aktualitását alátámasztó tény: hazánkban havi szinten átlagosan 1.300.000 doboz NSAID-ot vásárolnak a betegek, így a CV-mellékhatások a populáció széles rétegét érintik, nem elhanyagolható mértékben emelve a hazai kardiovaszkuláris mortalitást.