Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=94674
MOB:2010/4
Szerzők:Klenk Gusztáv
Tárgyszavak:HAEMATOMA; ORBITA; VAKSÁG
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2010. 151. évf. 38. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Retrobulbaris haematoma (orbitakompartment-szindróma) által okozott vakság / Klenk Gusztáv
  Bibliogr.: p. 1544. - Abstr. hun., eng.
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2010. 151. évf. 38. sz., p. 1537-1544. : ill.


A szerző osztályán 2007 augusztusától 2010 márciusáig 199 arcközéptörést szenvedett beteg közül öt betegnél alakult ki a sérülést követően retrobulbaris haematoma (2,5%). Ezen betegek közül négy vesztette el véglegesen és teljesen szeme világát az érintett oldalon. Egy betegnél az időben történt beavatkozás a szemet megmentette. A szerző a különböző osztályokról gyakorlatilag vak állapotban érkezett betegek retrospektív analízisét ismerteti. Az orbitatörés miatt létrejövő, szemgolyó mögötti vérzés - retrobulbaris haematoma - és oedema a kevéssé tágulni képes orbitában gyors nyomásfokozódást okoz - orbitakompartment-szindróma -, és emiatt alakul ki a nervus opticus ischaemiája, nekrózisa és a következményes vakság. A retrobulbaris haematoma tüneteinek (proptosis, chemosis, ecchymosis, ophthalmoplegia, mydriasis), illetve panaszainak észlelésekor (fájdalom, diplopia, látásélesség-csökkenés, majd vakság) azonnal elkezdett gyógyszeres (intravénás szteroid, mannitol, acetazolamid kombináció) és sebészi kezelés (lateralis canthotomia, cantholysis és orbitadekompresszió) esélyt adhat a beteg szemének, látásának megmentéséhez, ellenkező esetben már akár 20 percen túl is irreverzíbilis, végleges vakság alakul ki. A retrobulbaris haematoma leírása és kezelése nem szerepel a magyar egyetemi tankönyvek tananyagában, ezért, sajnos, a betegekkel először találkozó kollégák - amint azt a bemutatott esetek történetei is jelzik - bizonytalanok a diagnózist, a sürgősséget és a tennivalókat illetően. A szerző hiánypótlásként foglalja össze a tünetegyüttest és a kezelés lehetőségeit. A kórkép ismerete mellett elképzelhető, hogy az előfordulás gyakoribb, mint gondolnánk. A korrekt betegellátás céljából lehetséges, hogy az egyetemi, illetve posztgraduális képzésben is szükség lenne a betegség ismertetésére.