A szerzők az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés komplex társadalmi feladatára kívánják felhívni a figyelmet, különös tekintettel a prevencióra. Közismert, hogy az egészségügyi ellátás mindössze 12-15%-ban felelős a lakosság egészségi állapotáért. Az egészség megtartásában kiemelt faktorként szerepelnek a környezeti tényezők, az egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyektől való tartózkodás valamint a testmozgás mindennapjainkba való beépítése. A szerzők külön kitérnek az egyes morbiditási és mortalitási tényezőkre, s vizsgálják, hogy ez milyen hatással van az élettartamra. Az emberiség története folyamán a születéskor várható élettartam folyamatosan növekedett. Jelenleg a fejlett nyugati országokban férfiak esetében 76 év, nők esetében 81 év. Hazánkban a születéskor várható élettartam ennél 5-8 évvel alacsonyabb. A diétaféleségek jelentős mértékben hatással vannak az emberi megbetegedések kialakulására. A nyugati diéta atherogén hatású és növeli a szívinfarktus kockázatát. A halféleségekben, gyümölcsben és főzelékben gazdag diéta kedvezően befolyásolja a születéskor várható élettartamot. A japán diéta esetén a leghosszabb a születéskor várható élettartam, s ekkor a legalacsonyabb a szív- és érrendszeri halálozás. A hazai adatok és nemzetközi trendek alapján a születéskor várható élettartam és a hatékony egészségmegőrző programok tekintetében 2025-re várható változás. Komoly szakmai és társadalmi kihívás Magyarországon, hogy a kedvezőtlen morbiditási és mortalitási mutatókon milyen jelentősebb gazdasági és társadalmi feladatok megváltoztatásával tudunk s tudunk-e egyáltalán - változtatni.