A kardiovaszkuláris rendszer normális működésének egyik feltétele a vese integrált működése, így a vese megbetegedései kedvezőtlenül érintik a szív funkcióit, és ugyanakkor a keringési rendszer betegségei visszahatnak a vese működésére, amely krónikus veseelégtelenség kialakulásához vezethet. Két kérdőíves felmérést végeztünk krónikus vesebetegek körében egy nefrológiai rendelőben és két háziorvosi praxisban. Az I. vizsgálat során 105 beteget (átlagéletkor: 68+-9,8 év, fér fi/nő arány: 50/55), II. vizsgálat során 22 beteget (átlagéletkor 66,81+-10,6 év, férfi/nő arány: 10/12) vontunk be. Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük a vesebetegek állapotát és kardiovaszkuláris rizikótényezőit, beleértve a családorvos által is vizsgálható, prognózist befolyásoló rizikófaktorokat illetve krónikus betegségeiket. Az I. vizsgálatban résztvevő páciensek döntően túlsúlyosak (BMI: 29,66+-5,42 kg/m2), 10,52%-uk dohányzik, 82,3%-uknál tüszős mandulagyulladás zajlott le. 80,9%-uk hipertóniás, elmondásuk szerint a családorvosi vizitek 70%-ában mérték meg a vérnyomásukat. A vizsgált betegek 57%-a cukorbeteg volt. A betegek legnagyobb hányadának (n=65) GFR-je 20 és 40 ml/min között volt. Leggyakoribb panaszaik: fáradékonyság (52%), bőrviszketés (33%), ödéma (23%) és alvászavarok (23%). A II. vizsgálatban részt vett betegek közül 9 főnél volt jelen hipertónia, 4 főnél pedig ritmuszavar. A betegek nagy része (57%) ritkán jár kardiológiai ellenőrzésre, 10,5%-uk rendszeresen, 31%-uk egyáltalan nem. Ezen betegek 45%-a számolt be arról, hogy családorvosa rendszeresen ellenőrzi a szív-érrendszeri állapotukat kérdésekkel, vizsgálatokkal. A családorvos a tünetek felismerésével, a prognózist befolyásoló faktorok kezelésével és a kardiológiai, illetve nefrológiai gondozásba vétel megszervezésével járulhat hozzá a krónikus vesebetegség egyensúlyban tartásához, illetve a progresszió lassításához.