Az irodalmi adatok áttekintésére vállalkozó közlemény első részében összegzi napjaink kémiai biztonságának és a fenntartható fejlődés egyik legnagyobb kihívását jelentő endokrin diszruptorok felismerésének történetét. Az anyagcsoportnak eleinte kizárólag a reprotoxikus hatására figyeltek fel; a dolgozat első része áttekinti továbbá a vadon élő állatok körében megfigyelt reprodukció károsodásokat, amelyeket később állatkísérletekben reprodukáltak, majd epidemiológiai vizsgálatokat követően emberi populációkban is megtaláltak. A közlemény második részében az endokrin diszruptorok megismert hatásmechanizmusát összegzi; leírja, hogy az anyagcsoport egy vagy több tagja (többnyire a hormonreceptorokhoz kötődve vagy a receptoroktól független utakon) az endokrin rendszer bármely részének működését képes utánozni, facilitálni vagy gátolni. Vagyis: az endokrin diszruptorok az endokrin szabályozást felboríthatják, endokrin megbetegedéseket idézhetnek elő; a dolgozat utal arra, hogy nincs az endokrin rendszernek olyan része, amelyre az endokrin diszruptorok ne tudnának hatni. A közlemény harmadik része az endokrin diszruptorok ma ismert célszervrendszereinek, célszerveinek, célpontjainak (női reprodukció, férfi reprodukció, pajzsmirigy, neuroendokrin rendszer) ún. fejlődés alapú (felnőttkori) megbetegedéseivel foglalkozik; ehhez kapcsolódóan ismerteti az emlőrák, a prosztatarák, a hererák, az obezitás, magatartás változás stb. endokrin diszruptorokkal való összefüggésének kérdéseit.