A dolgozat célja a csípőprotézis implantációk igénybevételének bemutatása korcsoportok, progresszív ellátási szintek, területi lokalizációk, valamint a traumatológiai és ortopédiai indikációk alapján Magyarországon. A retrospektív tanulmányban az adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. Az adatok szelektálását a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) X. verzió, a Homogén Betegségcsoport (HBCS) rendszer célirányos kódjai és a protézis implantációval kapcsolatos műtéti kódok teszik lehetővé. Az értékelés alapját a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekből csípőprotézis beültetés miatt 2002. évben emittált betegek képezik. A feltételeknek megfelelő protetizált személyek száma 7998 fő (0-100 év között). 100.000 lakosra jutó csípőprotetizált személyek száma átlagosan 78,86 fő. Korcsoportonként 60 év felett: 60-64 év: 187,2 fő; 65-69 év: 289,15 fő; 70-74 év: 323,79 fő; 75-79 év: 329,8 fő; 80-84 év: 273,78 fő; 85 év felett: 213,01 fő. Régiónként: Közép-Magyarországon: 87,23 fő; Közép-Dunántúlon: 78,75 fő; Nyugat-Dunántúlon: 83,54 fő; Dél-Dunántúlon: 88,64 fő; Dél- Alföldön: 86,97 fő; Észak-Magyarországon: 68,89 fő; Észak-Alföldön: 56,94 fő. Progresszív ellátási szintenként a protézis beültetések megoszlása: országos intézetekben: 5,4%; egyetemeken: 23,4%; fővárosi kórházakban: 22,4%; megyei kórházakban: 41,9%; városi kórházakban: 6,9%. A szerzők megállapítják, hogy a csípőprotézis implantációk leggyakrabban az idős korúaknál fordulnak elő, igénybevételükben jelentős regionális különbségek vannak. További tanulmányok szükségesek a regionális különbségek valós okainak feltárásához (ortopédiai és traumatológiai protokollok vizsgálata, morbiditási kép, társadalmi-gazdasági helyzetkép, egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés stb.).