Az elmúlt évtizedekben számtalan evidencia gyűlt össze a HDL-koleszterin szintje és a kardiovaszkuláris betegségek és az általuk okozott halálozások között fennálló összefüggésről. Az epidemiológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az alacsony HDL-koleszterin-szint egyenlő a magasabb kardiovaszkuláris rizikóállapottal. Ugyanakkor a minél magasabb HDL-koleszterin-szint kardioprotektív hatásúnak bizonyult. Ahogy az LDL-koleszterinnel kapcsolatosan kiderült, hogy a mennyiségi értékeken túl a részecskék minősége is nagyon fontos az aterogén hatás szempontjából, úgy az elmúlt években egyre több adat mutatott arra, hogy a HDL-részecskéknél is lényegi kérdés a kardioprotekció tekintetében a mennyiség mellett a minőség is. Egyre több vizsgálat foglalkozik a HDL-részecskék funkciójával, pontosabban a diszfunkcionális HDL - azaz a gyulladást elősegítő (proinflammatorikus) HDL - kérdésével. Ez az áttekintés a Janus-arcú HDL "rossz" oldaláról szerzett ismereteinket foglalja össze.