Az allergiás betegek száma az elmúlt évtizedekben világszerte drámai módon nőtt mind a gyermek-, mind a felnőtt lakosság körében; ez - a betegek életminőség-romlása, munkából való kiesése, a gyógyszeres kezelés költsége miatt - napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi kihívásává lett, s szükségessé tette az élet minél korábbi szakaszában elkezdett primer prevenciót. A megelőzés elsődleges célcsoportját a csecsemők, a kisgyermekek, sőt már a magzat képezik, mert ők a jövő generáció felnőttjei. A vizsgálat célja: feltárni, hogyan érvényesülnek a szülők iskolai végzettségétől függően óvodás korú gyermekek körében az allergiás megbetegedésekre hajlamosító rizikótényezők kiküszöbölésére vonatkozó primer prevenciós elvek. Az önkitöltős kérdőíves módszerrel végzett keresztmetszeti vizsgálatban az édesanyák nyilatkoztak saját, illetve gyermekük szociodemográfiai, a gyermekvállalás előtti és alatti életmódbeli, táplálkozási, valamint a lakókörnyezeti jellemzőiről. Az eredmények alapján azokban a családokban, ahol igyekeztek kiküszöbölni az allergiás megbetegedések befolyásolható kockázati tényezőit - a terhesség idején a dohányzás és alkoholfogyasztás mellőzése, 6 hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás, allergénszegény lakókörnyezet megteremtése révén - szignifikánsan nagyobb arányban voltak a szülők magasabb iskolai végzettségűek. Megállapítható, hogy a felnövekvő generáció egészségvédelme szempontjából elsősorban a kevésbé iskolázott társadalmi rétegeket érintő, célzott, hatékony és folyamatos felvilágosító tevékenységre van szükség, amelyben a szakterület egészségügyi dolgozóinak aktív részvétele elengedhetetlenül szükséges.