Munkánk során - ismerve a 2003. évi háziorvosi adatokat is - nem volt meglepő, hogy a felnőtt magyar lakosság egészségi állapota közel sem nevezhető ideálisnak. Az 1595 vizsgált személy adatait elemezve egyértelműen a feltevésünk bizonyítást nyert. Eredményeink szerint hazánkban a szív és érrendszeri kockázati tényezők a lakosság jelentős részében kimutathatóak voltak. A vérnyomásmérés eredménye alapján elmondható, hogy minden második vizsgált személynek nem megfelelő a vérnyomás értéke. Ez elkeserítő, ha a háziorvosoknál bejelentkezett hipertóniás betegszámra gondolunk, mivel minden 6. embernél diagnosztizálták ezt a betegséget. Ennek oka lehet, hogy nincs megfelelően beállítva a vérnyomása, kevés az ideálisnak, tekinthető vérnyomás csökkentő gyógyszer, a kezelt betegeknek vagy a páciens nem szedi megfelelően a gyógyszerét. Az összcholesterin-szint vizsgálata alapján megállapítható, hogy majdnem minden 3. személynek van magas cholesterin értéke. Ez tovább súlyosbíthatja  a magas vérnyomásos betegséggel együtt a szív és érrendszeri elváltozásokat a szervezeten belül. A szövődmények szempontjából ez a két vizsgálati eredmény jelentős kockázatot rejt magában. A táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód következményeként a túlsúly meglétének súlyos foka (20 kg feletti súlytöbblet) közel minden 10. vizsgálat alkalmával volt megállapítható, de a testzsír % vizsgálatai ettől még rosszabb állapotról tanúskodnak. A táplálkozási szokásokat figyelembe véve elsőként célszerű a zsír és a finomított cukor fogyasztását csökkenteni, míg a zöldségét és a gyümölcsét növelni. A legrosszabb mérési eredmények a vércukor-szint vizsgálata alkalmával születtek. A tényekhez tartozik az is, hogy a vizsgálatban résztvevők az egészségük megőrzéséért vállalták, hogy a szabadidejükben önként vizsgálatokra jelentkeznek. Milyen lehet vajon azon személyek állapota, akik semmilyen felelőséget sem vállalnak egészségükért?