A mesterséges táplálás a komplex betegellátás része. A perkután endoszkópos gasztrosztomia (PEG) az elmúlt harminc évben a legelterjedtebb gasztrosztomiává vált. Bár alkalmazható a felső gasztrointesztinális traktus dekompressziójára, epe bypass biztosítására és egyéb ritka terápiák céljából is, elsősorban a hosszú távú mesterséges enterális táplálás biztosítására használják. A módszer egyszerű, olcsó, a betegek jól tolerálják, kozmetikailag is előnyös, a reszocializációt segíti, az életminőséget és az életkilátásokat javítja, a radio/kemoterápia és egyéb kezelések szövődményeit és mellékhatásait mérsékelheti; súlyos szövődménnyel ritkán jár. Emiatt fordulhat elő, hogy egyes országokban az indokoltnál gyakrabban kerülnek e tápszondák behelyezésre. Problémamentes és etikailag is elfogadható alkalmazás az indikációs kör, a rizikócsoportok, a lehetséges szövődmények kivédésének és megelőzési lehetőségeinek ismeretével folytatható. A PEG sebészeti jellegű terápiás endoszkópia, megfelelő sterilitást és antibiotikum-profilaxist igényel. A bármely okból kialakuló oropharyngealis dysphagia és a hiperkatabolizmussal járó állapotok megkérdőjelezhetetlen indikációk. A gyermekgyógyászatban és a geriátriában is egyre gyakrabban kerül sor PEG-szonda behelyezésére. Előírás szerinti használat esetén a PEG 1 éven át problémamentesen funkcionál. A két leggyakoribb szövődmény, a dermatitis és a mucosába süppedő szonda (buried bumper syndrome, BBS) időben történő felismerése fontos a későbbi, súlyossá váló komplikációk megelőzése végett is.