A fejet, orr területét frontális irányból érő drasztikus erőbehatás következtében létrejött nasoethmoid-orbitalis (NEO) törések gyakran kombinálódnak az arcközép és a frontobázis töréseivel, szemsérülésekkel. A diszlokált orrképletek az intraorbitalis régióba nyomódnak és súlyos szövődményeket (nasalis liquorrhoea, nervus opticus laesio, diplopia, telecanthus, anosmia) okoznak. Műtéti ellátásuk speciális team (arc-, állcsontsebész, idegsebész, szemész, fül-orr-gégész) összehangolt munkáját igénylő feladat. Az ellátás kulcsa a minden esetben érintett nasoethmoid-orbitalis csontstruktúra. A nasalis liquorrhoea megszüntetésének alapvető feltétele a mobilis nasoethmoid fragmentumok, arcközép stabilizálása és durasérülések vízmentes zárása vagy plasztikája. Gyakorlatunkban a törések repozícióját és titán minilemezes osteosynthesisét alkalmazzuk, csonthiány esetén autológ csont beültetésével kiegészítve. Az 1995-2000 közötti években 50, NEO-törést szenvedett sérültet kezeltünk kórházunk arc-, állcsontsebészeti osztályán. Közleményünkben beszámolunk a lehetséges sérüléskombinációkról, műtéti módszereinkről, ellátási taktikánkról és tapasztalatainkról. Az arc- és koponyacsontok többszörös és defekttörései maradandó deformitást, rágási és táplálkozási zavart okozhatnak. Munkánk során törekedtünk a sérültek korai, primer, definitív ellátására, esztétikai szempontok figyelembevételével, korszerű csontrögzítő és csontpótló műtéti módszerek alkalmazásával. Alapvető célunk a betegek műtéti megterhelésének, ápolási idejének csökkentése, műtéti eredményeink javítása.