BEVEZETÉS - A császármetszések száma az utóbbi évtizedben világszerte, így hazánkban is ugrásszerűen növekedett. Császármetszést követő terhesség esetén mindig felmerül a kérdés, hogy a szülés ismételt császármetszéssel vagy hüvelyi úton történjen. A császármetszés utáni uterusheg jellegéből, annak vastagságából, illetve szerkezetéből próbálnak a szerzők következtetéseket levonni a szülésvezetés módjára. Jelen tanulmányban a két szülészeti esemény között végzett uterinalis MR-vizsgálat additív szerepét vizsgálják a szülésvezetés módjának eldöntésében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Retrospektív előzetes tanulmányunkban 13, előzetesen császármetszésen átesett nőbeteg uterinalis MR-vizsgálatának T2-súlyozott sagittalis képanyagát elemeztük. Értékeltük a hegvonal megjelenését, a heg vastagságát (mm-ben), majd az eredményeinket összevetettük a sebészi leírással, akiknél újra császármetszésre került sor. Vizsgáltuk, hogy az első császármetszés után kialakult heg MR-szerkezete és az újabb császármetszés kapcsán feltárt korábbi hegvonal műtéti lelete között megfogalmazható-e valamilyen összefüggés, amely támpontot nyújthat a későbbiekben a szülésvezetés módjának befolyásolására. EREDMÉNYEK - A tizenhárom vizsgált beteg közül három szült hüvelyi úton, 10-nél történt ismételt császármetszés. A hegvonalra vonatkozó műtéti leírás szerint a heg hat esetben elvékonyodott, négy esetben nem. Az incisio helyének MR-megjelenése szerint a heg kilenc esetben homogénen jelszegény, egy esetben inhomogén, de döntően jelszegény volt. Az elvékonyodott heg MR-vizsgálattal négy esetben 6 mm-nél vékonyabb, két esetben 6 mm-nél vastagabbnak látszott. A nem elvékonyodott heg MR-vizsgálattal három esetben 6 mm-nél vékonyabb, egy esetben 6 mm-nél vastagabbnak bizonyult. A három, hüvelyi úton szült nő közül kettőnél a heg MRvizsgálattal 6 mm-nél vastagabbnak, egynél vékonyabbnak látszott, a jelintenzitás két esetben homogénen jelszegény volt, egy esetben az eredeti zonális anatómiát észleltük.