Az első influenzajárványok megjelenésétől az emberiség célja a tömeges megbetegedések elkerülése, a világméretű terjedés megakadályozása. Igazi lehetőség erre 1976 óta adódik, az új technológiával készült influenza elleni védőoltással, amely mellett a védekezés eszközei a vírus folyamatos követése, genetikai változásának tanulmányozása, az epidemiológiai helyzet pontos ismerete. 2009 különös évjárat az influenza történetében. A szezon végén új influenzavírus jelent meg, és a vírus születését követő pár hónap múltán már világméretű problémát okoz. A járványügyi szakemberek figyelmeztetnek, hogy az új H1N1 vírus okozta fokozott veszélyhelyzetben nem szabad megfeledkeznünk a szezonálisan jelentkező influenzajárványról. Az eddig megszokott, bevált gyakorlattal meg kell akadályozni a szezonális influenzavírus szabad terjedését, hiszen az influenzavírusok találkozásának előre láthatóan komoly epidemiológiai következménye lehet. Az influenzajárványok megfékezésének egyetlen hatékony módja - évtizedek óta - a tömeges vakcináció. A szezonális oltási ajánlás szerint influenza fertőzés szempontjából a lakosság 85%-át kell veszélyeztetettnek tekinteni, ennek ellenére az oltási hajlandóság igen alacsony, és az átoltottság alig éri el a 40%-ot. Legszomorúbb tény, hogy a fertőzés transzmissziójában kulcsszerepet betöltő, a rizikócsoportba tartozó betegekkel közvetlen kontaktusban lévő egészségügyi személyzet immunizációja messze elmarad az elvárható mértéktől, hiszen ők volnának az elöljárók, a példamutatók!