Az időskori maculadegeneráció (IMD) progresszív, degeneratív megbetegedés. Az IMD az időskori látásvesztés leggyakoribb oka. Bár ritkán vezet teljes vaksághoz és a perifériás látás érintetlen marad, a centrális látás nagymértékben homályossá válik, ami jelentős mértékben zavarja a betegek mindennapi tevékenységét. Populációs epidemiológiai vizsgálatok szerint az IMD ritka 55 éves kor alatt, majd egyre gyakoribb 75 éves vagy annál idősebb személyekben. Két megjelenési formája van: a nem-exsudativ (száraz) és az exsudativ (neovascularis vagy nedves) forma. Előbbi a gyakoribb, az esetek mintegy 90%-át teszi ki. A kezdet és a progresszió egyik típusban sem jellemző. A száraz forma gyakran megy át exsudativ formába, ilyenkor új chorioid véredények jelennek meg. Ez utóbbi forma okozza a legsúlyosabb inkapacitást, és mintegy 90%-ban eredményez súlyos látásromlást. A folyamat során a macula oxigénellátottsága romlik, és az ischaemia következményeként új, kezdetleges, permeábilis vérerek képződnek. Ezek túlnőhetnek a retina mögötti membránon a macula felé, gyakran megemelik a retinát, vérzést okoznak a subretinalis térben. A folyamat hegképződéshez, ezzel összefüggésben a macula destrukciójához, a centrális látás elvesztéséhez vezethet.