Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=93381
MOB:2009/4
Szerzők:Bodnár Réka; Németh Ágnes
Tárgyszavak:ASTHMA; GYERMEK; ÉLETMINŐSÉG
Folyóirat:Tüdőgyógyászat - 2009. 3. évf. 10. sz.


  Életminőség-vizsgálat gyermekkori asthma bronchialéban / Bodnár Réka, Németh Ágnes
  Bibliogr.: p. 10-11. - Abstr. hun.
  In: Tüdőgyógyászat. - ISSN 1788-697X. - 2009. 3. évf. 10. sz., p. 2-11. : ill.


Célkitűzés: 7-17 éves asztmás gyermekek és szüleik életminőségének, valamint a depresszió előfordulásának vizsgálata az asztma kontrolláltsági szint tükrében. Módszer: 68 asztmás gyermekkel és szüleikkel töltettük ki a Juniper-féle betegségspecifikus életminőség-kérdőívet. Az asztmakontrollt a Global Initiative for Asthma (GINA) protokollja alapján állapítottuk meg és légzésfunkciós (FEV1-, PEF-) vizsgálatot is végeztünk. A szülői depressziót Beck-skálával mértük. Eredmények: A páciensek fele a kontrollált kategóriába került, 30,7%-uk részben kontrolállt, 19,1%-uk nem kontrollált státuszban volt. A szülők életminőség pontszámai a páciens önmaga által megadott értékeihez képest szignifikánsan rosszabbnak bizonyultak (p = 0,001). A nem kontrollált, vagy részben kontrollált betegek életminősége szignifikánsan (p = 0,0005, illetve p = 0,001) rosszabb volt, mint a kontrollált betegeké. A légzésfunkciós paraméterek és az életminőség-értékek között gyenge korrelációt mértünk (r < 0,2). A nemek között szignifikáns eltérést a gyermekek életminőségében nem találtunk. A szülők átlagos Beck-depreszszió- pontszáma: 7,21 + 4,146 volt. Következtetés: A szülők életminőség értékei jelentősen rosszabbnak bizonyultak, mint gyermekük életminőség pontszámai; tehát a szülők szignifikánsan rosszabbul élik meg gyermekük betegségét. A gyermekek életminőség értékei a különböző asztmakontroll szintekkel párhuzamosan alakultak, azonban a légzésfunkciós értékek és az életminőség között csekély összefüggést találtunk. A felsoroltak miatt különösen fontos lenne minél nagyobb hangsúlyt fektetni az asztmás gyermekek gondozása során a szubjektív életminőség-mérésre az objektív paraméterek vizsgálata mellett.