A serdülőkori hypertonia prevalenciája növekszik. A hazai epidemiológiai vizsgálat 2,5%-os, míg a legújabb nemzetközi eredmény 4,5%-os gyakoriságot jelez. A jelenleg elérhető európai ajánlás a diagnózis felállításához ismételt eseti méréseket tart szükségesnek, nem követeli meg az ambuláns vérnyomás-monitorozás elvégzését. Az elmúlt években a serdülőkori ambuláns vérnyomás-monitorozással kapcsolatosan számos adat látott napvilágot. Bizonyított, hogy eredményei jobban korrelálnak a célszervkárosodásokkal, mint az eseti mérések. Az ismételt mérések alapján hypertoniásnak minősített fiatalok 21-47%-ánál a 24 órás monitorozás normotoniát bizonyított, vagyis fehérköpeny-hypertonia igazolható. Szintén e módszerrel lehetséges a maszkírozott hypertonia felismerése, amelynek gyakorisága 7-11%-ra tehető. Szekunder hypertonia gyanúja esetén is hasznos adatokat nyerhetünk. Az új európai konszenzus megjelenéséig is célszerű serdülőkorban szélesebb körben élni az ambuláns vérnyomás-monitorozás nyújtotta lehetőségekkel, fontos az eseti mérések alapján felállított diagnózis megerősítése. Fehérköpeny-, illetve maszkírozott hypertonia gyanúja, célszervkárosodás igazolódása, valamint terápiarezisztens hypertonia esetén is feltétlen ajánlott az elvégzése. Serdülőkorban vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés indítása előtt a szerzők mindenképpen szükségesnek tartják az ambuláns vérnyomás-monitorozás elvégzését.