A metabolikus szindróma koncepciója szerint a kardiometabolikus rizikófaktorok, nevezetesen a hasi (visceralis) elhízás, a glükóz intolerancia, a hypertonia és az aterogén dyslipidaemia (alacsony HDL-koleszterin, emelkedett trigliceridszint) halmozódása hátterében az inzulinrezisztencia és a következményes hyperinsulinaemia áll. Ezek mellett további tényezők, így a hyperuricaemia, a mikroalbuminuria, valamint a proinflammatorikus és a protrombotikus faktorok gyakoribb előfordulása is igazolódott. A kardiometabolikus szindróma jelentősége, hogy a manifeszt 2-es típusú diabetes kockázatát 5-9-szeresére, a cardiovascularis mortalitásét 2-4-szeresére fokozza.