Miközben a daganatos betegek gyógyszeres kezelésére ma a korszerű gyógyszerek széles palettája áll rendelkezésre és egyre újabb, specifikusabb szerek bevezetése javítja a kemoterápiás kezelések és utókezelések eredményességét, a gyógyulás esélyét és a túlélési időket, az ország hangos az ún. kiegészítő és alternatív szerek, "biológiai adjuvánsok" és gyógymódok körüli vitáktól. Ezek népszerűsödése általános jelenség a fejlett világ egészében, és a terápia minden területét érinti, nemcsak az onkológiai kezeléseket, azonban ezen a terápiás területen érthető okokból különösen jelentős. Sokan az orvostudomány, a farmakoterápia egységét féltik, mások viszont a harmonizálás, az egyes irányzatok ésszerű integrálásának szükségességét hangoztatják egységes elvek és bizonyítékok alapján. A rosszindulatú daganatos megbetegedések - gyakoriságuk, súlyosságuk és az érintettek romló életkilátásai következtében - kétségtelenül kiemelt figyelemben részesülnek mind az innovatív gyógyszerkutatás és -gyártás, mind az alternatív szerek forgalmazói részéről. A tumorterápia kétségtelenül az egyik legattraktívabb, de egyben a legnehezebb terápiás célterület a gyógyszeripar és az alternatív szereket gyártók számára. Amint egy új terápiás elvet, lehetőséget felismer az onkológiai kutatás és az első új szerek megjelennek a terápiában (pl. angiogenezisre ható szerek, célzott biológiai terápia szerei, telomeráz-gátlás), hamarosan követik az ugyanazt "tudó", gyógynövényekből vagy más, "kizárólag természetes anyagokból előállított" alternatív szerek. Azok a szerek, amelyekről terjesztőik, a reklámok sietnek megjegyezni, hogy "ez nem egy csodaszer, de csodákra képes".