A saphena törzsek műtéte után megjelenő neovascularizáció fogalma a lekötött saphena csonk és a perifériás törzs, vagy oldalág közötti újdonképződött vénás összeköttetést jelöli. Ezen vénák makroszkópos vizsgálata a billentyűk hiányát, a többszörös lument illetve a lumenen belüli kötegeket mutatott. További szövettani jellemzők a következők: hegszövetben helyezkedik el az egy vagy több lumenű recidiv varix, endothel bélése van, az izom és a membrana elastica interna réteg hiányzik, szövettanilag megfesthető intramuralis ideg a metszetekben nincs. A neovascularizáció a legjobb, rutinos sebészeket is frusztrálja, jól lehet kialakulásában nekik is szerepük van. A varicectomia során visszamaradó véna csonkból kiinduló neovascularizació, az egyik feltételezés szerint hypoxia miatt jön létre. A műtét után visszamaradó saphena csonk ligaturájától distalis endotel sejtek aktiválódnak, és a folyamatot az ezek által kibocsátott növekedési faktor váltja ki. A VEGF az angiogenesis legerősebb stimulátora. A vénás nyomáskülönbség, a nyomásváltozás, a rendellenes véreloszlás, és különösen a kiváltott áramlás, az endothelre kifejtett nyíró erő által, szintén a neovascularizació kiváltója lehet. Ez a nyíró erő az endothel felszínt éri a vér áramlása illetve áramlásváltozása következtében. Ha el akarjuk kerülni a neovascularizációt, ne traumatizáljuk a sapheno-femoralis junkeiót. Ennek elsősorban ajánlható módja, ha a terminalis és preterminalis billentyű kompetens, - ne operáljunk. Amennyiben a preterminalis billentyű elégtelen, akkor célszerű endovascularis műtétet (laser, rádiófrekvenciás) választani. Amennyiben a junkció lekötését határozzuk, akkor ne alkalmazzunk felesleges disszekciót, ne vongáljuk a szöveteket, ne használjunk elektromos koagulátort, és a vérzést gondosan csillapítsuk. Ezzel szemben a comb varicositast minél kiterjedtebben távolítsuk el.