Az ektópiás és ugyanakkor paraneoplasiás hormon-hiperszekréció jelensége a szervezetben szétszórtan fellelhető neuroendokrin sejtekből kiinduló daganatokhoz (többnyire rosszindulatú daganatokhoz) kapcsolódik. A neuroendokrin sejteknek az a szunnyadó képessége, hogy szabályozó peptideket termeljenek, felébredhet a malignus daganat képződésével járó dedifferenciálódás, illetve diszdifferenciálódás következtében. A hormonális jelenségek főbb közös jellemzői: a hormonelválasztás negatív visszacsatolással nem befolyásolható; a klinikai tünetek későn jelentkeznek; megfelelő onkoterápiával a daganat hormonelválasztása is többnyire visszaszorítható; lehetséges, hogy a daganat által képzett hormonszerű molekula csak hatásában emlékeztet valamely természetes hormonra, de kémiai szerkezetében nem; a hormonelválasztás paraneoplasiás eredete igazolható arteriovenosus hormongradiens kimutatásával, a hormon immun/hisztokémiai kimutatásával, vagy a hormon mRNS-ének azonosításával a daganatban. A paraneoplasiás hormonjelenségek leggyakrabban carcinoidokhoz, kissejtes tüdőrákhoz és az emésztőrendszer daganataihoz csatlakoznak. A szerzők tömör összefoglalást adnak a leggyakoribb paraneoplasiás szindrómákról (hypercalcaemia, SIADH, ektópiás ACTHICRH, paraneoplasiás hypoglykaemia, paraneoplasiás acromegalia, paraneoplasiás hCG és egyéb hormonok paraneoplasiás túltermelése).