A felnőttkori autoimmun thrombocytopenia kórisméje leginkább kizárásos alapokon nyugszik. Az arra immunológiailag fogékony betegekben az immunválasz különböző szintű zavarai figyelhetők meg. Komplex autoimmun folyamatok (B-sejtvonal, cytotoxikus T-sejtek aktiválódása, immunkomplexek és autoantitestek képződése) és a makrofágrendszer fokozott működése eredményeként thrombocytopenia és vérzés alakul ki. Nagy beteganyagon történt megfigyeléseken és evidenciákon alapuló kezelési tapasztalatok alapján a felnőttkori ITP kezelését a kritikus thrombocyta-számnál (rendszerint < 20x 10 kilencediken/L) fenyegető vérzés elhárítása szabja meg. Sürgős és nem-sürgős esetekben egyaránt első vonalbeli immunszuppresszív kezelésként közepes vagy nagy adagú iv. methylprednisolon, kiegészítésként humán immunglobulin adandó. Újabb kezelési lehetőség CD20 antigén-ellenes monoklonális antitest (rituximab) alkalmazása. A lépkivétel szteroid-terápia kudarca esetén jön szóba az előny és kockázat mérlegelésével. A splenectomia eredménytelensége után fennálló krónikus ITP kezelésének célja elfogadható thrombocytaszám fenntartása az erre alkalmazott gyógyszerek toxicitásának minimalizálásával (szteroid, rituximab, második vonalbeli immunszuppresszív szerek, autológ csontvelő-átültetés). A thrombopoietikus faktoroktól egyelőre nincs átütő terápiás siker. Az ITP-s terhesek gondozása és a szülés levezetése szülész, hematológus és perinatológus komplex együttműködését igényli.