Az inzulin-öninjekciózás helyes technikájának megtanítása / Csíkos Ágnes, Emődi Tünde
Bibliogr.: p. 54. - Abstr. hun.
In: Magyar Családorvosok Lapja. - ISSN 1789-607X. - 2008. 7. sz., p. 51-54. : ill.
A diabetes mellitus a XXI. század egyik legjelentősebb népegészségügyi problémájává vált világszerte. Előkelő helyet foglal el az ún. "civilizációs betegségek" sorában. A cukorbetegek 2000-ben 171 millióra becsült száma 2030-ra várhatóan 366 millióra fog növekedni. Hazai viszonylatban a cukorbetegség gyakorisága 5,0-5,5%-ra tehető, de központi regiszter hiányában megbízható adatokkal nem rendelkezünk. A cukorbetegség kezelésében áttörést jelentett az inzulin XX. századi felfedezése. Az elmúlt közel kilenc évtized során az inzulinterápia hatalmasat fejlődött. Az 1930-as években jelent meg az NPH Inzulin, melyet az 50-es években a Lente inzulinok követtek. A 80-as években megjelentek a tisztított monokomponensű (MC) sertés inzulinok, majd a 90-es évek elején teret hódítottak a humán inzulinok (HM). Jelentős változást hoztak a terápiás lehetőségekben a 90-es évek második felében az ultragyors hatású inzulin-analóg készítmények. Az inzulinok fejlesztésével párhuzamosan korszerűsödtek az inzulinadagoló eszközök is. Az inzulinadagoló tollak (pen) bevezetése mind a terápiás biztonság, mind a betegek életminőségének javításában nagy előrelépés volt.