A tbc visszaszorítása Magyarországon a XX. századi orvostörténet egyik legnagyobb sikere. A gümőkór elleni szervezett küzdelemben a tüdőgondozói hálózat és a fekvőbeteg-intézményi háttér kiépítése, a szakemberek képzése és a korszerű diagnosztikus és terápiás feltételek biztosítása mellett az egyik legfontosabb elem az évenkénti kötelező mellkas-röntgenvizsgálaton alapuló lakosságszűrés bevezetése volt. A hetvenes években megközelítően a teljes felnőtt népesség részt vett tüdőszűrésen. A tbc epidemiológiai helyzetének javulását követően egyre nagyobb jelentőséggel bír a tüdőrákos betegek szűrővizsgálattal történő felfedezése. A jövőben a kiemelési hatékonyság érdekében - mind a tbc, mind a tüdőrák vonatkozásában - a hangsúlyt a lakosságszűrés helyett a rizikócsoportok vizsgálatára kell helyeznünk. Ez a tüdőrák esetében a 40 évesnél idősebb dohányosok évenkénti ajánlott mellkas-röntgenvizsgálatát jelentheti. Az ajánlott vizsgálat előnyeit bizonyítandó a budapesti tüdőrákprevalencia retrospektív elemzését végeztük el. 2 511 beteg adatai alapján megállapítottuk, hogy az öt évnél hosszabban túlélő tüdőrákos betegek 60%-ánál fedezték fel szűrővizsgálattal a betegséget, szemben a panaszosok 40%-ával. A szűréssel kiemelt betegeknek 20%-kal nagyobb esélyük van a 3-4 éves túlélésre. Az ötödik évtől - a betegség kiújulása miatt - ez az előny csökken, majd elvész. A szűréssel kiemeltek körében 34% az operabilitási ráta, szemben a panaszos csoport 14%-ával. A radikális reszekciós műtét elvégzése valódi többlet túlélési esélyt jelent a betegek számára, ezt igazolja az operáltak kedvezőbb túlélése, illetve követhetően magasabb arányuk a nyilvántartott betegek körében.