A szerzők olyan ritka fülműtéti szituációt ismertetnek, melyben a sikeres hallásjavítás feltétele a musculus tensor tympani inának helyreállítása volt. Egy kilenc éves fiúgyermek jobb fülén idült cholesteatomás középfülgennyedés miatt tervezetten kétszakaszos tympanoplastica első szakaszát végezték el. Az első szakban a dobüreg jobb áttekinthetősége céljából a m. tensor tympani ina átvágásra került. A műtét után a dobüregi szellőzést eleinte ventilációs tubus ismételt beültetésével, majd autoinszufflációval lehetett biztosítani. A rekonstruált dobhártya helyzete extrém módon változott, hol behúzódott, hol jelentősen elődomborodott a külső hallójárat felé. Ez lehetetlenné tette a tervezett dobhártya-stapestalp típusú autogén corticalis csontcolumella korrekt hossz-méretezését. A megkímélt kalapácsnyél és a processus cochleariformis közé sebészi varróanyag darabot helyeztek és ionomer cementtel kötötték össze a csontfelszíneket. Így megszűnt a dobhártya autoinszufflációkor észlelt jelentős lateralis kilengése és a tervezett hallócsont-láncolati rekonstrukció kivitelezhetővé lett. A csont-légrés átlaga a műtét előtti 55 dB-es értékről közvetlenül a műtét után 3,3 dB-re csökkent, majd hét évvel később 16,7 dB lett.