A polycystás ovarium szindróma a leggyakoribb endokrin rendellenesség. Változatos tünetei miatt a betegek különféle orvosi szakmákhoz fordulnak, de a korrekt diagnózis felállítása nagyon gyakran elmarad és/vagy a beteg csak az aktuális panaszra kap átmeneti, tüneti kezelést az alapbetegség általános kezelése nélkül. A szindróma gyanúját az anamnézis és fizikális vizsgálat során fel kell tudni vetni az elsőfokú ellátás szintjén is. A szindróma rotterdami kritériumait alkalmazva, néhány átgondolt laborvizsgálat és az alhasi ultrahangvizsgálat segítségével lehet eljutni a diagnózishoz, és el lehet különíteni a hasonló tüneteket okozó egyéb endokrin betegségektől. Az egész szervezetet érintő, az egész életre kiható betegségben az inzulinrezisztenciát csökkentő általános alapkezelés: a diéta, fizikai aktivitás és a gyógyszeres kezelés együttesének eredményessége praktikusan a klinikai tünetek javulásával követhető, ami alapján egyes stagnáló tünetek esetében kiegészítő kezelés is mérlegelhető.