A magasvérnyomás és agyérbetegségek miatti halálozás csökkenő tendenciája ellenére, nemzetközi összehasonlításban Magyarország az egyik legkedvezőtlenebb helyzetű ország, hiszen a magyar férfi lakosság e betegségek miatti korai halálozása négy és félszerese az Európai Uniós átlagnak. A vizsgálat elvégzésének célja az volt, hogy feltérképezzük a hipertónia és agyérbetegségek okozta halálozás és egyes élelmiszerek fogyasztása közötti statisztikai összefüggéseket Magyarországon 1980 és 2004 között. A főbb élelmiszerek fogyasztásának alakulásával kapcsolatban kiemelendő, hogy nagyarányú cereália fogyasztás Dél-Dunántúl, illetve Észak-Magyarország területén volt jellemző. A hipertónia és az agyérbetegségek kialakulása szempontjából káros hatású zsírfogyasztást Észak-Alföldön, míg a védő hatású étolajfogyasztást Nyugat-Dunántúlon tapasztaltuk a legmagasabbnak. A vizsgált időszak elején (1983.) illetve a végén (2004.) - az étolajfogyasztás kivételével - minden esetben csökkent az egy főre eső fogyasztás, a legnagyobb arányú csökkenés éppen a kedvezőtlen hatású zsírfogyasztás tekintetében volt látható. Az étolajfogyasztás alakulását vizsgálva előnyös, növekvő tendencia mutatkozott. Az agyérbetegségek és a hipertónia miatti mortalitás és bizonyos élelmiszerek egy főre eső átlagos éves fogyasztásának kapcsolatát mind területi mind időbeni eloszlásban vizsgálva szignifikánsan pozitív (azonos irányú) volt a kapcsolat zsír- és tojásfogyasztás esetében. A védő hatású étolajfogyasztás tekintetében szignifikáns negatív (ellentétes irányú) összefüggés igazolódott. Feltűnő eredménynek tűnt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, továbbá a cereália fogyasztás kisfokú, de pozitív, azonos irányú kapcsolata a hipertónia és agyérbetegségek miatti halálozással. A vizsgált, régiókra korrigált halálozási és fogyasztási adatok összefüggéseit elemezve elmondható, hogy minden régióban szignifikáns negatív kapcsolat volt megfigyelhető étolajfogyasztás tekintetében, míg szignifikáns pozitív kapcsolat igazolódott zsírfogyasztás esetében. E vizsgálat eredményei is alátámasztják a megelőzés, azon belül is mindenekelőtt a primer prevenció fontosságát. Az egészségfejlesztés és a hatékony megelőzés széles társadalmi összefogást kíván, a keringési rendszeri betegségek miatti halálozás további csökkentésére nem elég csupán az egészségügy hatékony tevékenységére támaszkodni, de elengedhetetlenül szükséges az egyén aktív felelősségvállalása is. Az adott kormányzat felelőssége viszont az, hogy lehetőséget biztosítson az egyén számára, hogy egészsége érdekében megfelelő döntést hozhasson.