A myasthenia gravis jellegzetes autoimmun betegség, a neuromuszkuláris junkció acetilkolin-receptorainak működését gátló ellenanyagok következtében alakul ki a jellegzetes izomgyengeség, izomfáradékonyság. Az esetek 85%-ában az acetilkolin-receptorok ellen képződő ellenanyagok mutathatók ki a betegek szérumából. Ezen ellenanyagok gátolják az acetilkolin-receptorok működését. A fennmaradó 15%-ban is antitestmediált immunfolyamat zajlik, de a hagyományos felosztás szerint ezen eseteket "szeronegatívnak" nevezzük. A szeronegatív myastheniás betegek felében az izomspecifikus kináz (MuSK) ellen termelődő ellenanyagok mutathatók ki, amelyek közvetetten gátolják az acetilkolin-receptorok működését. A betegség évszázadok óta ismert, hatékony kezelési eljárások azonban csak az elmúlt 30 évben alakultak ki. A diagnózis nagy biztonsággal felállítható a klinikai tünetek, az edrophonium-teszt, EMG-vizsgálat és a szérum acetilkolin-receptor ellenes ellenanyag meghatározás alapján. Az utóbbi évtizedek terápiás előrelépéseinek köszönhetően a jelenleg elérhető gyógyszerekkel és egyéb kezelési eljárásokkal a betegek döntő többsége egyensúlyban tartható, tünetmentes, vagy közel tünetmentes állapotban. Ugyanakkor ebben a betegségben számos gyógyszer adása kontraindikált, banális infekciók, műtéti, vagy egyéb beavatkozások kapcsán myastheniás krízis alakulhat ki, fontos tehát a betegség ismerete, és a betegek korrekt gondozása. A kórkép ritka volta, igen változatos, individuális lefolyása indokolttá teszi, hogy a betegek kezelését a myasthenia kezelésében nagy gyakorlattal rendelkező neurológus irányítsa, lehetőség szerint megfelelő, a myasthenia gravis ellátásának teljes spektrumával bíró centrumokban.