Az elmúlt 20-30 év alatt nagyszámú alapkutatás, tudományos igényű klinikai vizsgálat és életközeli "megfigyelési tanulmány" alapján bebizonyosodott, hogy az allergia és az asztma kialakulásának megelőzése populációs szinten a táplálkozás megváltoztatásával nem lehetséges. Hasonlóképpen szerény eredménnyel jártak a veszélyeztetetteknél alkalmazott diétás megszorításokon alapuló komplex prevenciós programok és a preventív gyógyszeres beavatkozások is. Bár az immunrendszer manipulációjával (immunprofilaxis) kapcsolatban gyakorlati eredmények is kezdenek napvilágot látni, ez a módszer ma még az utópia körébe sorolható. Addig is, amíg az immunprofilaxis eredményes lesz, paradigmaváltásra van szükség e betegségek kezelésében: a jelenleg legeredményesebb antiinflammatórikus kezelést ki kell egészíteni a szenzitizáció kialakulását megelőző rendszabályokkal. Ez utóbbiak megismerése rögös utat jelent, melyen, ha kis lépésekkel is, de haladunk. Milyen tanácsok adhatók napjainkban az allergia megelőzésére a teljes populációban? A terhes anya számára: - ne dohányozzon; - éljen egészséges életmódot; - étrendje tartalmazzon sok friss zöldséget és gyümölcsöt; -minimális mennyiségű antibiotikumot kapjon a terhesség alatt. A csecsemő számára: - legalább 6 hónapos korig kapjon anyatejet; - szilárd táplálékot csak 4 hónapos kor után kapjon; - dohányfüstmentes legyen a környezete. Magas rizikójú, motivált családokban a fentiek mellett javasolható még, hogy az anya étrendje a szoptatás alatt legyen allergénmentes (tej-, tojás- és halfehérjementes), és a gyermek a szoptatás befejezése után egy éves koráig kapjon tehéntejfehérje-mentes tápszert.