Az mRNS expressziós chippel való vizsgálati módszer elterjedésével egyre nagyobb igény merült fel az eredmények fehérjechipekkel történő validálására. A szerzők a különböző fehérjechip-módszerek előnyeit, hátrányait, alkalmazási lehetőségeit, eddigi eredményeit mutatják be. A fehérjék chip- vagy array-alapú analízisének speciális gátjai a molekulák bomlékonysága, a nem specifikus kötődés lehetősége és az amplifikációs módszerek hiánya. Ma üvegtárgylemez-alapú nyomtatott, SELDI MS-alapú, elektroforézis-alapú és szövettani mikroblokkmódszerek különböztethetők meg. Az üvegalapú chipek előnye az egyszerű alkalmazhatóságuk, a kisebb költségük. A SELDI-alapú fehérjechipek viszonylag nagy költséggel (tömegspektrométer), kis anyagmennyiségből (<1 ľg) is tudnak profilkülönbségből adódó eredményt adni. Az elektroforézis-alapú eljárások még nem kiforrottak. A szöveti mikroblokkok az egyes antitestek szöveti és betegségspecificitásának meghatározását teszik lehetővé. A fehérjechipek eddigi alkalmazása a szérumban a betegségspecifikus mintázatok felderítésére, a daganatspecifikus jelátviteli utak kutatására, az mRNS expressziós vizsgálatok eredményeinek ellenőrzésére, igazolására szolgáltak. A fehérjechipek érzékenységének, specificitásának növekedése, valamint a költségek és a szükséges minta mennyiségének csökkenése elvezethet rutindiagnosztikai felhasználásukhoz.