Fogorvoslás és az Európai Unió : 2. r., Az európai fogorvosok érdekképviselete, a szakmapolitikai jelentőségű szervezetek / Schmidt János
Abstr. hun.
In: Magyar Fogorvos. - ISSN 1216-2213. - 2007. 16. évf. 1. sz., p. 45-47.
A fogorvosi tevékenység jogi szabályozása természetesen nem csupán a fő döntéshozó testületek (Európai Bizottság, az unió Tanácsa, Európai Parlament) által deklarált szabályok "alkalmaztatása". A szakmánkat és környezetét befolyásoló normák megalkotásánál vitathatatlanul nagy szerep jut a szakmai szervezeteknek. Ezek a szakmai szervezetek a jogszabály-előkészítési szakaszban tanácskozási, véleményalkotási jogukkal élve képesek befolyásolni a döntések kimenetelét. Az unió korábbi fejlődési szakaszában a közös problémák a főleg (kezdetben) tudományos jellegű szervezetekből váltottak ki döntéseket (az 1950-es években az FDI), majd a közös politikák bevezetése és érvényre jutása az 1970-es évektől új szakaszt indítva hozott létre szakmai szervezeteket (DLC, ADEE). A szakmapolitikai jellegű szervezetek közül a legújabb az alig 15 éve megalakult CECDO, de az unió fogorvosi szakmára, az ellátó- és oktatórendszerre stb. vonatkozó döntései meghozatalakor - bár közvetett módon - a szakmai-tudományos jellegű testületekre is támaszkodik. Jelen cikk kísérletet tesz arra, hogy a manapság Európában fellehető szakmai-szakmapolitikai szervezetek legfontosabb célkitűzéseit összefoglalva mutassa be a fogászati szervezetek döntés-előkészítő folyamatokban betöltött szerepét.