A szív-érrendszeri betegségek adják a magyarországi összes halálozás 54%- át. E betegség komoly népegészségügyi, szociális, társadalmi és egyéni problémát jelent. A korai felismerés és az időben elkezdett kezelés - életmódváltás, gyógyszeres terápia - életeket menthet meg. A repülő állomány esetében a fenti előnyön kívül a repülés biztonságának fokozódását is várhatjuk. A klasszikus rizikófaktorok mellett fény derült további tényezőkre, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az érelmeszesedés folyamatát. Ilyen az artériás stiffness is, amely a kardiovaszkuláris betegségek önálló rizikófaktora. A vizsgálatunk során 64 fő, évenkénti alkalmassági és szűrővizsgálatra (éves ROB vizsgálat) érkező repülőgépvezető és fedélzeti személyzet arteriográfiás szűrésére került sor. A vizsgált személyek átlag adatai: életkor: 36,9 év (szórás: 7,78), testsúly: 82 kg (szórás:10,74), testmagasság: 178,2 cm (szórás: 6,11), BMI: 26 (szórás: 2,96). Repült típus szerint az alábbi megoszlás volt: 6 fő MIG-29, 14 fő AN-24, 3 fő JAK-52, 22 fő MI-8, 19 fő MI-24. Vizsgálatainkat a Tensio-Med KFT által kifejlesztett és gyártott arteriográffal végeztük. Méréseink során a két legjellemzőbb paraméterre fordítottuk a figyelmünket 1. augmentációs index (Aix), 2. a pulzushullám terjedési sebesség (PWV). Megvizsgáltuk e paraméterek kapcsolatát az életkorral, a test tömeg indexszel (BMI), a vérnyomással, és a szérum koleszterin szinttel. Az életkorral mindkét paraméter p<0,001 szinten korrelációt mutatott. A testtömeg index (BMI) és az Aix között p=0,001 szinten találtunk szignifikáns összefüggést. A PWV és a BMI között csak p= 0,02 szintén volt kapcsolat. A szérum koleszterin szinttel sem a PWV, sem az AIx nem mutatott szoros összefüggést. Ez a korreláció akkor sem erősödött, ha HDL-re (magas denzitású lipoprotein) és LDL-re (alacsony denzitású lipoprotein) is megvizsgáltuk.