A sürgősségi ellátás lényege abban rejlik, hogy az ellátást igénylő betegeket állapotuknak megfelelő sorrendiséggel kezeljék, ezért az egyik legfontosabb funkció az osztályozó vagy triage, amely az egészségügyi ellátást igénylő egyének besorolása olyan csoportokba, amelyek más-más prioritást kapnak. Az osztályozás 5 vitális paraméter alapján történik. Attól függően, hogy az intézmény milyen sürgősségi osztályozási szisztémát alkalmaz, a páciensek három, négy vagy öt csoportba oszthatók. A beteg a mentőszolgálatok révén, vagy önálló kezdeményezésre kerül a sürgősségi centrum (osztály, egység) illetékességébe. A triage szakápoló a beteggel való találkozás és vizsgálat után besorolja a beteget az adott sürgősségi centrumban alkalmazott szisztéma megfelelő csoportjába, és ez alapján szervezi a munkafolyamatokat. Amennyiben a beteg vitális funkcióiban veszélyeztetett, úgy közvetlenül a shocktalanító helységbe kerül. Itt minden feltétel adott ahhoz, hogy a kritikus állapotú beteg elsődleges ellátása megtörténjen: valamennyi vizsgálat "a beteghez jön", lehetőség van a vitális paraméterek nyomon követésére, gépi lélegeztetés folytatására, szükség esetén az újraélesztés kivitelezésére is. A nem életveszélyes állapotú betegek további vizsgálata, kezelése az erre a célra szolgáló vizsgáló helységekben történik. A diagnózis megállapítása, az elsődleges ellátás és az állapot stabilizálása után a beteg útja tovább vezet a sürgősségi centrumból.