A nem-invazív kardiológus dilemmái és teendői akut koronária szindróma esetén / Jobbágy Lajos
Bibliogr.: p. 19. - Abstr. hun.
In: Háziorvos Továbbképző Szemle. - ISSN 1219-8641. - 2007. 12. évf. 1. sz., p. 15-19. : ill.
Akut koronária szindrómáról akkor beszélhetünk, ha mellkasi fájdalom tünetei kapcsán, az ellátó orvos által angina pectorisnak minősített fájdalom közben EKG-regisztrátum készül, és azon a jellegzetes ST-szakasz és/vagy T-hullám eltérés mutatkozik. Ennek hiányában csak mellkasi fájdalomszindrómáról, mint gyűjtőfogalomról beszélhetünk. A mielőbb elkészített 12 elvezetéses EKG-regisztrátum alapján ST-szegmens elevációval járó akut koronária szindrómáról, vagy ST-szegmens eleváció nélküli (ST-depresszióval, T-hullám inverzióval kísért) kórformáról beszélhetünk. Az előbbi, elevációval járó heveny kórkép vezet a transzmurális szívinfarktushoz. Ezen kórkép, az ST-szegmens elevációval induló szívizominfarktus esetén a legrövidebb az időfaktor, legmagasabb a hirtelen halál kockázata, a teljes mortalitás. A terápiás beavatkozások hozzáférési ideje - első helyen az általában thrombussal elzárt koszorúér mielőbbi megnyitása - eljárási rendekben szabályozott módon percekben van rögzítve (30-60-90 perc). Ma a világ legtöbb részén, így hazánkban is, ezen kórkép elsődleges hospitális ellátása dominálóan a katéter-intervenciós lehetőséggel nem rendelkező kórházakban történik.