Bevezetés: A Senning-műtéttel korrigált nagyértranszpozíció esetén a szisztémás keringést biztosító jobb kamra funkciójának hosszú távú megítélésére, objektivizálására a különböző noninvazív vizsgálatok nem adnak egyértelmű eredményeket. A szerzők vizsgálták, hogy anyagukban hogyan hasznosítható az MR-vizsgálat a jobb és bal kamra funkciójának megítélésére, a romlás prediktív jeleinek felmérésére és a reoperáció szükségességének objektivizálására. Módszer: EKG-triggerelt hossz- és folyamatos szeleteléssel nyert 8 mm szeletvastagságú rövid tengely MR-képekkel vizsgálták a jobb és bal kamra morfológiáját és funkcióját. Az MR-kép analízisére MASS 5.0 programot használtak. Meghatározásra került a jobb kamra végsystolés és végdiastolés térfogata, ejekciós frakciója, izomtömege és stroke-volumene, a bal kamra végsystolés és végdiastolés térfogata, ejekciós frakciója, izomtömege és stroke-volumene. Kiszámították ezen adatok testfelületre korrigált értékeit. Betegek: 1980-1996 között 176 Senning-műtét történt. Az utánkövetésre került 118 beteg közül 21-nél (átlagéletkor: 13,7 év) végezték el az MR-vizsgálatot. Eredmények: A Senning-műtötteknél a jobb kamra ejekciós frakció értéke (49 +- 9%) szignifikánsan különbözött az egészségesek (70 +- 4%) értékétől (p < 0,01). Hasonlóan szignifikáns volt a különbség a testfelszín egy m2-ére korrigált jobb kamra stroke-volumen (43 +- 10 ml/m2 vs. 48 +- 7 ml/m2) (p < 0,05) és a jobb kamra végsystole (46 +- 16 ml/m2 vs. 21 +- 5 ml/ m2) között (p < 0,05). A bal kamra ejekciós frakció értéke is kóros volt betegeiknél (60 +- 9%), mely szignifikánsan (p < 0,01) eltért az egészségesekétől (70 +- 6%). Következtetések: Az MR, mely megbízható módszere a jobbkamra-funkció objektív megítélésének, hozzáférhető módszerré vált hazánkban is. Feltételezhető, hogy a klinikailag tünetmentes Senning-műtött betegekben is várható a jobb kamra diszfunk-ciójának kialakulása, így e betegek szorosabb ellenőrzése szükséges. A csökkent balkamra-paraméterek a ventricularis kóros interakcióval magyarázhatók, mely még fontosabbá teszi ezen betegek műtéti kiválasztását és szorosabb nyomon követésüket. A balkamra-izomtömeg meghatározása fontos alapadatként szolgálhat a "kétlépcsős" műtéti terv felállításában. Az MR-t fontos részének tartják a Senning-műtétek komplex nyomon követési protokolljának, adatait egyéb noninvazív vizsgálóeljárásokéval egyeztetve, kiegészítve alkalmas lehet a jobbkamra-diszfunkció progressziójának nyomon követésére.