A nemzetközi és hazai epidemiológiai adatok alapján a COPD jelentős mértékben aluldiagnosztizált betegség. A szerzők országos reprezentatív felmérés keretében a COPD korai felismerésére alkalmas kérdőíves-spirográfiás szűrés hatékonyságát vizsgálták. 2003. január 1. és 2004. december 31. között az ország 55 tüdőgondozójában tüdőszűrésre megjelentek a COPD-re utaló öt rizikófaktor közül jelölték meg a rájuk jellemzőket. A három vagy több jellemzőt feltüntetőket spirometriás vizsgálatra jegyezték elő. A hörgőtágító inhaláció után mért FEV1/FVC < 70%-ot tekintették diagnosztikusnak COPD-re 14 822 személy töltötte ki a kérdőívet, és közülük 10 113 (68,2%) jelölt meg legalább három rizikótényezőt. A leggyakoribb előjelzők az életkor (92,4%), a dohányzás (77%) és a krónikus köhögés (62,5%) voltak. Spirometriás vizsgálatot 4154 esetben (28%) sikerült végezni, melynek során 1629 személynél (11%) állították fel a COPD diagnózisát. A prevalencia magasabb értéke a vizsgáltak életkor-megoszlásával (jelentős részük 40 év feletti volt) magyarázható. A COPD súlyossági fokozatai (GOLD) alapján az alábbi megoszlást találták: enyhe: 6%, középsúlyos: 55%, súlyos: 26%, nagyon súlyos: 13%. Az első országos COPD szűrés igazolta, hogy a kérdőívvel egybekötött spirográfia hatékony módszer a betegség korai felismerésére.