Wong és munkatársainak fenti megfigyelése különösen fontos lehet egy adott beteg lehető legbiztonságosabb és lehető leghatékonyabb kezelési stratégiájának megválasztásában. Az asthma és legújabban már a COPD kezelésében is nemrégiben két megközelítés jelent meg újdonságként a napi gyakorlatban. A Symbicort (formoterol és budesonid) Turbuhalerhez kapcsolható tünethez igazított fenntartó kezelés valamint a Seretide (salmeterol és flutikazon) diszkuszhoz kapcsolható teljes asthma kontroll koncepció. A jelen összefoglalónak nem tárgya a két kezelési forma hatékonyságának összevetése. Mindazonáltal a hatékonyság mellett a klinikusnak ugyanolyan súllyal kell kezelnie a biztonságosság kérdését. A két kezelési stratégia ilyen szempontból történő összehasonlítása esetén azonban a fentebb részletezett megfigyelések alapján egy a tünetekhez igazított LABA (plusz inhalációs kortikoszteroid) kezelés lényegesen biztonságosabbnak tartható, mivel a szükség esetén megemelt dózisok a formoterol esetében nem járnak fokozottabb mellékhatás veszéllyel. Emellett a panaszok mérséklésével lépcsőzetesen és idejekorán leépített LABA kezeléssel elkerülhető az egyébként törvényszerű bronchoprotektív tolerancia kialakulása. A kutatási és a klinikai adatok is azt jelzik, hogy a teljes astma kontroll esetén javasolt tartós és le nem épített LABA illetve kombinációs 8 hetes kezelés ellenére ezen betegek legalább egy harmadában asthmás roham jelentkezik. Ennek az asthmás rohamnak a súlyossága semmivel nem gyengébb, mint a LABA illetve kombinációs kezelést nem kapó betegeké. Viszont a háttérben kialakult és meghúzódó tolerancia miatt ezekben a betegekben az akut roham oldása a SABA-val szembeni kereszt tolerancia miatt sikertelen lehet és akár életveszélyes szövődményt is okozhat.