A szerzők ismertetik a homocisztein metabolizmus lényegét, a plazma homocisztein koncentráció normál értékét, a hiperhomociszteinémia okait. Összefoglalják az eddig ismert irodalmi adatokat a homocisztein érkárosító hatásairól, az ateroszklerózisban játszott szerepéről. A szerzők három eset kapcsán (egy 50 éves sztrókon átesett férfi beteg, egy 60 éves recidív mélyvénás trombózisos férfi beteg, egy 54 éves alsó végtagi obliteratív érfolyamat miatt Y-anasztomózist szükségessé tevő, 10 évvel később coronaria bypasst igénylő ISZS-s nő beteg) mutatják be a hiperhomociszteinémia, valamint a koronariaszklerózis, a sztrók és a trombózis közti összefüggéseket, ismertetik a kóros plazma homocisztein koncentráció csökkentésének lehetőségeit. A harmadik beteg részletes elemzése során megállapítják, hogy a több éve tartó adekvát folsav kezelés a folyamat progresszióját megállította. Végül felhívják a figyelmet e kevéssé ismert rizikótényező jelen- tőségére.