A metabolikus szindróma kardiovaszkuláris rizikótényezők együttes előfordulásából áll. Az atherogen dyslipidaemia meghatározó kardiometabolikus rizikót képvisel az ilyen betegeknél, és az atherogen dyslipidaemia befolyásolása a metabolikus szindrómás betegek kezelésének egyik alappillére. A statinok a koleszterincsökkentő hatásuk mellett a kardiovaszkuláris események számát is mérséklik a különböző típusú érbetegeknél, ezért a statinok az LDL-koleszterincsökkentés elsődlegesen ajánlott gyógyszerei. A statinok egyéb szempontból is javítják a lipidstátust, például emelik a HDL-koleszterint ugyanakkor csökkentik a nem-HDL-koleszterin és az apolipoprotein-B-szinteket. A statinok további pleiotrop hatásai révén a metabolikus szindrómához társuló egyéb rizikótényezőket is kedvezően alakítják. A cikk áttekinti a legutóbbi alcsoport és utóelemzéseket metabolikus szindrómára jellemző dyslipidaemiások statinkezelésében és bemutatja az első nagy, prospektív és randomizált vizsgálat eredményeit.